Tihany

A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tava, ebbe nyúlik be a Tihanyi-félsziget.

A mediterrán táj markáns képét a vulkanikus erők évmilliókkal ezelőtt alakították ki, a vulkáni tevékenység emléke a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két lefolyástalan tó, a Belső-tó és a Külső-tó. Ritka növények és állatok élőhelye is a félsziget, amit 1952-ben - Magyarországon elsőként - tájvédelmi körzetté nyilvánítottak.

A félsziget már az őskor óta lakott, a rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyben Tihanynál vízi átkelőhely is volt. 1055-ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely volt. A 16-17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, azóta a félsziget keleti ormán Tihany ősi jelképe.

Tihany, Magyarország turisztikai gyöngyszeme. Nemcsak a táj szépsége, de a falu varázslatos hangulata, a történelmi emlékei is vonzóvá teszik a turisták számára. A sokszor megénekelt tihanyi visszhang (echó) az apátsági templom falától visszaverődve szórakoztatja a turistákat.